Az alvásmintázat alakulása az életkor előrehaladtával
Életünk során változnak az alvásigényeink mind az időtartamot, mind a mintázatot tekintve.
A méhen belüli élet során a magzat ideje nagy részét alvással tölti és meglepő módon ennek nagy része (kb.80%) aktív, REM alvás. Annak ellenére, hogy méhen belül kevés inger éri a kicsi szemét, az újszülött érett látó rendszerrel születik. Feltételezhető, hogy az agy önmagát fejlesztve szolgáltatja a megfelelő mennyiségű vizuális ingert.
Az újszülött átlagosan napi 14-18 órát alszik és ennek fele (50%) REM szakasz. Az érett csecsemő sokáig megtartja az aktív alvás ilyen nagy arányát és fokozatos csökkenés mellet az élet 2-3. évében még mintegy egy negyede (25%) az alvásidőnek.
Az óvodások és kisiskolások alvásigénye kb. napi 10-12 óra és ebből mintegy két órát töltenek aktív alvással.
A kamaszok alvásigénye ismét megnövekedhet, különösen jellemző a nappali álmosság. A REM szakaszok aránya azonban csak felnőtt korban csökken tovább az alvás mennyiség csökkenése mellett.
Egy fiatal felnőtt 7 és fél óra alvást igényel átlagosan, 50-55 év felett pedig 7 óránál kevesebbet alszanak az emberek és ennek csak kis része mély alvás, túlnyomó része felszínes NREM szakasz, gyakori fölébredésekkel tarkítva.
Az ember életében a legtöbb alvást igénylő életszakasz egybeesik azzal az időszakkal, amikor az agyfejlődés a legintenzívebb és ezért van valószínűleg szüksége a legtöbb REM szakaszra ebben a korban, tehát csecsemőként.
